Kedves Naplóm.
Egész nap hívogattam az ismerősöket és bár semmire nem számítottam, azért megnyugtató volt hallani, hogy nem tekintettek rám leprásként. Kifejezetten segítőkészek és jófejek voltak, elküldöm mindenkinek az önéletrajzom, aztán meglátjuk.
Azért érdekes volt hallani a reakciókat. Többségüket kifejezetten érdekelte mi van velem, csak nem mertek felhívni, tapintatosságból. Furcsa volt hallani, hogy mennyire félnek az emberek a frissen munkanélkülivé vált ex kollégáktól. Pedig esküszöm nem eszem embert. (Persze eljöhet még az az idő is, ha fél éven belül nem találok munkát.)
Jó tanulság volt ez nekem. Én büszkeségből, ők óvatosságból, de a lényeg, hogy néma gyereknek zannyasemérti.
Más: Ma nagyon mókás álláshirdetésre bukkantam, komolyan fontolgattam, hogy beküldöm az önéletrajzom, de csak hogy behívjanak, és az arcukba vihogjak. Így szólt:
Junior Marketinges állás
Összefoglalom. Amennyiben mindenhez értesz, több nyelven beszélsz (például szerbül), van tapasztalatod de mégis kezdő vagy, minden nap akarsz újat tanulni, de ugyanakkor szívesen oktatsz is másokat, és teljesen szürreális módon, de lázba hoz (!), ha szervezkedhetsz, akkor dolgozhatsz velük, cserébe tök vidám a légkör. 😛
Ja, és nem árt, ha PR múltad is van és InDesign-t is használtál már. (webszerkesztők és grafikusok használják)
Szumma-szummárum, egy marketinges, pr-os, IT iránt érdeklődő, piackutatós, grafikus, rendezvényszervező, szerb és angol nyelven beszélő emberre van szükség. Hát nem kutya egyszerű?? Most komolyan, ki az a hülye, aki erre nem csap le?
