<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Egy munkanélküli naplója</provider_name><provider_url>https://munkanelkulinaplo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>BéBé</author_name><author_url>https://munkanelkulinaplo.cafeblog.hu/author/csemegekukoricza/</author_url><title>35. vasárnap - Hogyan éld túl az első hetet?</title><html>&lt;p&gt;Hát, jelentem megvolt az első hét. És élek még, nem adtak el a szervkereskedőknek, sem egy arab sejknek. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az első napom reggelén egy enyhe kis idegességet éreztem. Oké, ez így nem fedi a valóságot.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Le sem tudtam szállni a wc-ről, annyira ideges voltam. Aztán azon gondolkodtam, vajon mennyire veszi a főnök rossz néven, ha betegszabira megyek a hasmenés miatt. A gondolat pedig, hogy még az asztalomat sem rendeztem be, de már szabadságot kérek...tovább ücsörögtem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kilencre értem be, ahogy megbeszéltük, addigra már nagyjából bent voltak a munkatársak. Nem nagy csapat, olyan tizenketten vannak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A gyors bemutatkozás után megkaptam az asztalom és összeültünk hogy megbeszéljük, mit fogok csinálni és kicsit bemutatkozzak. Aztán elkezdtek rám zúdítani mindent, estére zúgott a fejem. Remélem majd azért kitisztul a kép, most még kicsit sok volt az új infó.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Így elsőre egyébként helyesnek, szimpatikusnak tűntek, egyetlen boszorkány- jelöltem van, konkrétan aki amolyan asszisztensféleként segíti majd a munkám. Frankó, mert ha vele nem jövök majd ki, nem lesz egyszerű az élet. Semmi kedvem rágóba ülni, leragasztott egérrel bajlódni vagy azon gondolkodni, mivel viszonozzam ezeket a kedves gesztusokat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Én mindenesetre kedves és visszafogott voltam, igyekeztem nem okoskodni, alázatosan és szerényen fogadni a nő tanácsait. Egyetlen fintor nem hagyta el az arcom. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elmondta, hogy szerinte mit kéne csinálnom és kioktatott párszor, hogy ne próbáljak magas lóról csevegni vele, mert ő is dolgozott korábban nagy cégnél, pontosan tudja, hogy mennek ott a dolgok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ártatlan arccal kérdeztem vissza, hogy mégis hogy mennek?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mire összeszorította a száját és közölte, hogy most megy ebédelni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;No de sebaj, biztosan összerázódunk majd, csak kicsit tovább fog tartani. Úgy ötven-hatvan évig. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kissé ugyan még furán érzem magam, anno teljesen képben voltam mindennel, biztonsággal tudtam mindennek a menetét. Kihez lehet fordulni az apró-cseprő dolgokkal, kivel hogyan kell beszélni, hol vannak a jó kajáldák, stb...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Most viszont elesettnek éreztem magam, nem ismerem a többiek saját kis nyelvét, vicceit, nem tudom kihez forduljak, ha valami nyűgöm van, és mit mondjak vagy ne mondjak. Vajon tényleg összenéztek, amikor kérdeztem valamit, vagy csak a fantáziám játszik velem?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Úgy érzem magam, mint az első nap az oviban. De mindez nem olyan tragédia, a lényeg, hogy van munkám, a többi úgyis megoldódik.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ráadásul van egy egészen...hmm...pasi is. A sales feladatokat látja el, egész nap a partnerekkel bratyizik. Így most még egészen jófejnek tűnik, van humora is. Viszont mivel a partnerekkel übercukinak kell lenni, egyelőre nem vonok le semmi konzekvenciát a személyiségéből. Könnyen lehet, hogy egy seggfej.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Velem még kicsit távolságtartó, na de hát nem várhatom, hogy az első héten szerelmet valljon. Gondolom majd jövő héten...;)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szóval akkor összefoglalom az új munkahely túlélési szabályait:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Ne szólj be. Akkor sem, ha kioktatnak, ha lenéznek, ha már az első nap elkönyveltek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Figyeld a szokásokat. Az első időkben nem mókás másfél órára ebédelni menni, ha a többiek egyébként az asztalnál ülve habzsolnak. (Tartogasd ezt a második hétre.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Ne mondj véleményt senkiről és semmiről. Úgyis csak rosszul jössz ki az egészből, simán meglehet, hogy pont a céges kedvencről mondtál véletlenül valami gázosat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Jegyzetelj. Mindent és mindig, mert pár óra múlva már a kollégák nevét sem fogod tudni, nemhogy az SAP parancsokat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Legyél kedves. Ezt nem kell magyarázni. Nem lehetsz ősgenya már az első nap, mert ahhoz szoktatni kell az embereket.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hát röviden most ennyi. A főnököt mindenesetre szemmel tartom. És a boszorkát.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://munkanelkulinaplo.cafeblog.hu/files/2015/06/3939f0be920b4730a17f27110e699cb8.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-253&quot; src=&quot;https://munkanelkulinaplo.cafeblog.hu/files/2015/06/3939f0be920b4730a17f27110e699cb8.jpg&quot; alt=&quot;3939f0be920b4730a17f27110e699cb8&quot; width=&quot;732&quot; height=&quot;1000&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://munkanelkulinaplo.cafeblog.hu/files/2015/06/3939f0be920b4730a17f27110e699cb8-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>